Egy elhagyott, kőbányához tartozó őrlőműben jártam, amit kb. a rendszerváltás után a tulajdonosai otthagytak a sorsára. Az épületek üresek, néhány acéltartó áll még, a falak és a tartóoszlopok.
A helyiségekben csak a szél, hajléktalanok, paintball résztvevők járnak és a természet türelmesen vár, hogy mikor foglalhatja vissza azt, ami az övé volt…
2 hozzászólás
Tetszik, szeretem az ilyen az ilyen elhagyott helyeket. De bárcsak ne lenne rá lehetőségem! Nem vidám dolgok ezek…
Köszönöm a bejegyzést. Úgy gondolom,hogy nemcsak a vidám dolgokat kell megmutatnunk, hanem a szomorúakat is, hogy utána tudjunk örülni is…